Ez volt a WWA World Wakepark sorozat 4. állomása számunkra pedig az első a 3 hetes utazásunkat illetően. Még mielőtt mindenki azt hinné, hogy megzavarodtam a többesszám miatt, nem egyedül utaztam, hanem nagyon jó barátommal Szólath Szebasztián volt a társam ezen a hosszú úton. Nagy reményekkel érkeztünk Hollandiába, mivel már jó pár éve nem versenyeztünk az amerikai szervezetnél és úgy éreztük , hogy kellőképpen fel vagyunk készülve a nagyok játékára. Ez így is volt annak ellenére, hogy a pálya adottságai nem kedveztek nekünk, de sebaj alkalmazkodtunk. Sajnálatos módon az időjárás elromlott a verseny kezdetére, ami esőt és nagy szelet hozott magával. Ez nem kedvezett a versenyzőknek mert a kiszámíthatatlan széllökésekkel senki nem kalkulált. Így jártam én is teljes lendületben álltam a startban, majd elindulok haladok a nagy kicker felé, hogy beverjem az első trükköm (ami megjegyzem egy switch 720 lett volna J ), de a levegőben kaptam egy olyan pöffüt, amiért a kiteosok is csak imádkoznak és ez szépen kibillentett a tengelyemből és nyomtam egy elég komoly arcost a vízbe, ezzel sajna az én versenyem ott véget is ért. De nem búslakodtam sokáig hiszen tudtam, hogy engem már vár a következő helyszín ami nem más mint : TOKIÓ J A hátralévő napjaimat indoor szörfözéssel és városnézéssel töltöttem, így nem unatkoztam és fejben már készültem a következő megmérettetésre.
Tokyo 2012.0828-20120903
First 5Star Cable Wakeboard World Cup
Ahogy azt már páran megénekelték “New York – Rio – Tokyo” én nekem is ez a dalocska zengett a fülemben mikor megérkeztünk egy fárasztó 11 órás repülés után Narita repterére. Az első pillanatban megcsapja az embert a keleti kultúra és az, hogy az emberek mennyire mások, mint itt kis hazánkban. Ott én éreztem magam kívülállónak. A reptérről még egy órás buszozás várt ránk a hotelig. Megérkezésünket követően a szoba elfoglalására nem volt lehetőségünk, emiatt első utunk egyből a pályára vezetett, ahol meg is tettük első köreinket az óceánban.
Csúszás és kaja után vissza a szálloda, irány a szoba felfedezni mindent amit lehet és már nem volt más hátra mint a vacsora és egy gyors alvás. A 7 órás időeltolódás azért szemmel láthatóan mindenkit megviselt. Másnap isteni reggeli várt minket a 30. emeleten hibátlan kilátással Tokió városra. A jó reggeli után irány a pálya, hogy összerakjuk a versenykörünket és alkalmazkodjunk a 2,5m vízszint változáshoz. Egész nap csúsztunk majd este egy extra vacsora a fejesekkel és irány a city. Célpontunk a világ egyik legforgalmasabb kereszteződése, maga a Shibuya. Ez a kereszteződésen naponta 1,5 millió ember halad át. Az odajutás se volt egyszerű mivel Tokióban kb. 57 vonal van ami behálózza az egész várost és ezeknek van kb. 32 találkozási pontja. Ezt is kipipálhatjuk, mert sikerült nem el tévedtünk és még egy jó sushit is ehettünk. Másnap hivatalos edzés két csoportban, este pedig ismételten egy kis városnézés aminek a célpontja a Tokyo Tower volt. Eljött a szombat a verseny első napja 4 kvalifikációs csoport és minden csoportból 2 legjobb jut tovább a középdöntőbe. Sikeresen zártam ezt a kört és másodikként bent voltam a középdöntősök csapatában. Ezzel aznapra véget ért számomra a csúszás mert a középdöntő másnap délelőttre volt betervezve. Vasárnap reggel kis izgalommal keltem fel mivel már tudtuk a csoportokat és úgy éreztem, hogy van esélyem döntőbe jutni. 2 darab 6 fős csoport a top 3 megy a döntőbe. Reményeim nagy örömére nem voltak hiábavalók, hiszen sikerült 3. helyen a döntőbe masíroznom. Egy ilyen fontos világkupa futamon, ahol aztán 6. helyet szereztem meg. Olyan versenyen amire sokan azt mondták, hogy felér egy világbajnoksággal, amúgy a verseny az Olimpia szempontjából is nagyon fontos volt mert az IOS képviselői a helyszínen voltak, hogy megnézzék a versenyt és eldöntsék, hogy van-e helye a wakeboardnak az olimpiai sportok között. Még ilyen megfigyelés alatt lesz a VB is, ahol nem szomorodnék el, ha hasonló eredménnyel zárnék. Hol lesz a VB? Fülöp-szigeteken a DEKA cableparkban Manilától 100km-re ez az idei szezon utolsó és legfontosabb versenye, úgyhogy nem bánnám ha szorítanátok és figyelemmel kísérnétek az eseményt. Az ezzel kapcsolatos összes infó fent lesz a papplaca.hu oldalon és a facebook oldalamon is.
Toulouse 20120903-20120910
Cable Wakeboard European Championship
Toulouse, hát sok jót nem tudok mondani, de rosszat meg nem illik. Maradjunk annyiban, hogy a verseny előtt egy nappal érkeztünk és volt kb. 30 perc csúszási lehetőségünk egy olyan pályán ami balra halad és 7 méter magas. Aki már járt wakeboard pályán az tudja, hogy ezek a paraméterek nem a legalkalmasabbak egy jó verseny meg rendezésére. Na de sebaj mi nekifutottunk lelkesen a kis Magyar csapattal és nem is sikertelenül. Hegedűs Ákoska Boys kategóriában Európa Bajnok lett, mellette Erzse Ági Junior Ladieseknél 2. helyezést ért el. Az Open kategóriában pedig ketten voltunk Szebivel. Ő a 7. helyen míg én a 9. helyen zártam ezt a versenyt.
Ezzel a francia storyval a végére is értünk a 3 hetes tripünknek. Amit nagyon élveztem és köszönöm Szebi társaságát, a SZÜLEIM támogatását, mert ők tették ezt lehetővé, és persze nem utolsósorban a szponzoraimnak.
ION Wetsuit, Rubesch Boards, BP Clothing, Hoven Vision, Venice Beach Cable Park